Reklám vakság

Ahogy a baktériumok ellenálló vállnak az antibiotikumokkal szemben, az ember is hasonlóan viszonyul a Bannerekhez, hirdetésekhez. A Google nem szeretné ha mások felfigyelnének a jelenségre (végtére ebből élnek), de a folyamat ettől függetlenül zajlik és sok netezőnél már kialakult a Banner rezisztencia (ellenállás). Ahogy mondani szokták: Azt halljuk meg amit meg akarunk hallani.

Nem egy valódi vakságról van szó, csupán arról, hogy legyen egy reklám bármennyire színes, villódzó vagy akár hasznos, az emberek tudatalattija egyszerűen ügyet sem vet rá. A weben használt reklámozási formák többsége már egyszerűen el sem jut a netezők tudatáig, mert annyiszor találkoztak már velük és annyiszor “csalódtak” már.

Guillaume Hervet és csapata egy szem-mozgás követő berendezéssel megkísérelte bebizonyítani az elméletet. A kísérletben résztvevő 32 személnyek 8 weboldalt kellett végignéznie, egy digitális kamera után kutatva. A harmadik, negyedik, hetedik és nyolcadik oldalon a Google egyik hagyományos reklámját (180×150 px) ágyazták be jobb oldalra, a fő tartalom mellé. A második reklám eltért az elsőtől, az utolsó kettő pedig ugyan az volt. A résztvevők felének a digitális kamerához kapcsolódó hirdetéseket, a másik felének pedig a kamerához egyáltalán nem kapcsolódó hirdetéseket mutattak.

A látogatók 82%-a legalább egy reklámra felfigyelt. Azaz a megjelent 128 reklámok 37%-a érdemelte ki a kísérletben résztvevők figyelmét.

Adsense reklámfelületek

Vajon emlékeznek-e a résztvevők a hirdetésekre? Ennek tesztelésére a kísérletben részt vett egy kontrollcsoport, akik nem vettek részt a korábbi böngészős fázisban. A reklámokat ismét az alanyok elé tették, más környezetben, megvilágításban és méretben. A kontrollcsoport kisebb figyelmet fordított a hirdetésekre, mint az első csoport. Ebből arra következtethetnénk, hogy a hirdetések bekerültek a hosszútávú memóriába és ismerősként köszönnek vissza, még ha más formában is voltak tálalva. Az igazság azonban az, hogy ez inkább annak köszönhető, hogy korábban releváns tartalom mellett látták a hirdetéseket.

További érdekessége a kutatásnak, hogy az első és harmadik reklám több figyelmet kapott a második és negyediknél. A második és negyedik hirdetés sikertelensége annak köszönhető, hogy az azokat megelőző oldalak tartalmaztak reklámokat. Ez arra a következtetésre ad okot, hogy a látogatók megtanulják, hogy milyen területek kihagyásával spórolhatnak időt.

A tanulság

Aki reklámozni szeretne, ne tegye azt minden egyes oldalon amin erre lehetőség van, mert így felhígítja a reklámjának értékét, legyen az bármennyire kreatív is. Fontos a hirdetők és felületek értékesítők számára is, hogy variálják a hirdetések helyét is, mert a felhasználó idővel megtanulja, hogy nem kell odanézni. A legfontosabb pedig még mindig az, hogy a hirdetés illeszkedjen a környezetébe. A pop-up ablakok pedig olyannyira perifériára kerültek, hogy még az általunk kért ablakokat is ösztönszerűen bezárjuk.

forrás

Koller József írása –

Közel tíz éve foglalkozom informatikával, azon belül főként a webfejlesztéssel. Nem vagyok designer, de ettől teljesen függetlenül rajongok a szépen megtervezett grafikákért. Munkám első sorban a háttérben zajlik, ugyanis "kódolással" foglalkozom.

  • Ha tetszett a cikk, osztd meg!

Eddig 1 hozzászólás érkezett. Szólj hozzá!

  1. Visszajelzés: 13 design probléma, amit jobb ha kerülsz | WebRagacs

A kommentelési lehetőség zárolva van ehhez a cikkhez.