Az internet lábnyoma

Az internet lábnyoma

Ki ne hallott volna a környezettudatos életmódról. Ha nem használod a TV-t, ne csak kapcsold ki, húzd is ki a konnektorból. Ha nem ülsz a gép előtt kapcsold ki. Ne hagyj semmit fölöslegesen a konnektorban, mert addig is áramot fogyaszt. Vegyél mosogatógépet, fürödj gyorsabban, ne pazarold a vizet. Persze folytathatnánk a listát, de van egy terület, ahol sokkal összetettebb a dolog.

Konkrétan az internetről van szó. Még mindig rengetegen vannak, akik nem használják ki a közösségi web erejét (ez nem baj, senki sem kötelezte őket). Mindemellett vannak, akik igenis a közösségi webért élnek (főként a Twitterre és Facebookra gondolok).

A közösségi webnek köszönhetően az okostelefonok és újabb készülékek  már tartalmaznak minden szükségest, hogy villámgyorsan értesíthessük a világot arról, hogy éppen hol vagyunk, mit csinálunk. Exhibicionista emberek vannak, voltak és természetesen lesznek is, a közösségi web márpedig rájuk épít. Leg szívesebben azt mondanám, hogy akinek nem kell, könnyedén elkerülheti, de sajnos ez már nem így van. A médiából egyaránt ömlik a Twitter, Youtube és Facebook is, az újabb készülékek operációs rendszerét pedig jól teletömik ezekkel a “nagyszerű” funkciókkal.

Nem kell megkérdőjelezni ezeknek a szolgáltatásoknak a létjogosultságát. A digitális világ csupán egy új kommunikációs platform. Képzeljük el, milyen lenne, ha a valóságban nem beszélnénk senkivel, szörnyű lenne. A közösségi web csupán az internet “magányát” próbálja lefedni és sikerrel meg is teszi. Ha valamit közzéteszünk a Twitteren elsődlegesen nem azoknak szól, akik mellettünk vannak, hanem a távolabb tartózkodókra.

Múlt, jelen, jövő

A közösségi web esetében újabb szemszögből is meg kell vizsgálnunk a dolgokat a (szerencsére) növekvő környezettudatosság fényében. 2002 és 2006 között duplájára nőtt az internet által a levegőbe juttatott CO2 mennyisége, azóta 4 év eltelt… Lassan minden lakásban elérhető az internet, a növekvő igényeket nem csak a hálózat fejlesztését, de az újabb szerverparkok létrehozását is követelik. Gondoljunk vissza a telefon feltalálásától egészen napjainkig, eleinte elegendő volt egy terem, ahol Magdi néni kézzel dugdosta a kábeleket, hogy összekapcsoljon két embert. Aztán lassan nem volt elég humán erőforrás a feladatok ellátásához, ezért újabb technikát vettek igénybe (ami persze újabb erőforrásokat használ).

Napjainkban az internet 3 fő részből áll: Az első maguk a szerverek (források), a második az ISP (internet szolgáltató) és a harmadik a kliens oldal (asztali gépek, okostelefonok). Amikor otthonról valamit meg akarunk nézni az interneten egy impulzus szépen átevickél az ISP-n majd elér szerverhez, ezt követően a szerver választ küld az ISP-n keresztül, oda ahonnan a kérés érkezett.

Elektromos áram forrásai

Áram, áram, áram

A modern ember villamos energián él és nélküle szinte már el sem tudja képzelni az életét. Egy több órás áramszünet világvége hangulatot ébreszthet a leghiggadtabb emberben is. Minden terméket az áram függőjévé teszünk, egyre ritkábbak azok a tárgyak, amik a világ végén, áram nélkül is használhatók. Erre ismét csak azt mondom: nem baj, ha okosan bánunk velük.

Kevés ember gondolja végig az internetezés mechanizmusát. Logikus lenne, hogy egy weboldal megnyitásakor közvetlen a szerverről érjük el az információkat, de a valóságban több dolog is megelőzi a szervert. A legelső a domain címének feloldása, ezt a DNS végzi el. Ezt követően megindulhat az utunk a szerverhez, azonban útközben nagy valószínűséggel találkozunk átirányításokkal, elosztókkal (amik további energiát és időt igényelnek). Végül elérjük a szervert, ami végrehajtja a kérésünk. Jobb esetben a szerver nem dolgozik sokat, de vegyük példaként a Facebook közösségi oldalt, ami 60.000 szerver közreműködésével alkot egy egészet. A keszekusza hálózatokban akár többször is megkerülhetik az információk a földet, mire célba érnek.

Emellett az adatok tárolása is rengeteg költséget és energiaszükségletet jelent a szolgáltatóknak (arról nem is beszélve, hogy ezek a gépek éjjel-nappal működnek). Hozzá kell tennem, hogy a világon található több ezer szerverterem energiafogyasztásának fele a légkondicionálásra megy el, így nem csak maguk a gépek használnak temérdek energiát. Anélkül, hogy bárki igénybe venné ezeket az oldalakat, zabálják az áramot, használat esetén persze még többet zabálnak. (A földön becslések szerint, a teljes áramfogyasztás 1%-a az internet és szervertermek fenntartására megy el.)

Szerencsére a Google nem csak az új technológiákat támogatja, hanem a megújuló erőforrásokat is támogatja. A Google olyan környezetbarát adatközpontot tervez, ami alternatív erőforrásokat használ (ezzel csökkentve a széndioxid kibocsájtást). A hűtést pedig vízzel oldanák meg.

Én és a Világ

A világon minden kapcsolatban, a pillangó hatás alapján egyetlen kis mozzanat megváltoztathatja a teljes jövőt. Az ember egyik legnagyobb hibája, hogy azt gondolja: “én minek csináljam, ha más sem csinálja”. Ne várd meg, míg mások megelőznek téged vagy a pletykamagazinok a borítóra írják, tegyél már előtte  a környezetért.

A cikk témájától kicsit eltértünk, de mindez része a Webragacs mondanivalójának. Az internet mindent átsző, mindenhol ott van, éppen ezért tudatosan kell építenünk, hogy a lehető legjobb legyen nem csak számunkra, hanem a föld számára is.

Koller József írása –

Közel tíz éve foglalkozom informatikával, azon belül főként a webfejlesztéssel. Nem vagyok designer, de ettől teljesen függetlenül rajongok a szépen megtervezett grafikákért. Munkám első sorban a háttérben zajlik, ugyanis "kódolással" foglalkozom.

  • Ha tetszett a cikk, osztd meg!